Egy hétig sorbanülni

Volt szerencsém meglátni egy perui magán-egészségügyi intézményt, ahol a nagymamának egy fontos egészségügyi igazolást kellett megszerezni. Sokba került, majdnem 20 ezer forintba, ami itt még inkább nagy teher. (A vizsgálat maga nem lehetett több negyed óránál, plusz ilyen pecsét, olyan pecsét…)

Ezért igazán elvárható lenne némi ofafigyelés, nem? Ehhez képest a szakorvos órákat késett, és azt mondják, szerencsénk, hogy egyáltalán sort kerített ránk. Mások, fiatalabbak, állítólag napok óta vártak rá hiába.

Megkérdeztem, milyen akkor az állami egészségügy. Azt mondták, húúú, ne is akarjam tudni, akkor egy hétig is ott ülnénk. Hja, ez a harmadik világ. Ide tart Mo. is?

(Az utcát is váróteremnek használják, műanyag székeket tesznek ki vásznon tető alá.)