Hétfőn ahogy hazafelé jöttünk Lima belvárosából busszal, elég közel, 10-15 perc út után átmentünk egy völgyön, ahol egy 8-10 méteres fal tetején még házaknak sem nevezhető emberi hajlékok voltak. (Sötét volt már, esély sem volt fényképezni.) Garázsnyi nagyságú lakókockák egymáshoz tapasztva, rossz téglából vagy mindenféle lemezekből. A fal állítólag a földcsuszamlásoktól védi a völgyet.
Úgy tűnt, hogy a nyomortanyán legalább áram van, az ablakok egy része rendesen ki volt világítva.
Megnyugtattak, hogy van ennél rosszabb környék is. Az igazán szegények a metropoliszt körülvevő hegyek oldalában laknak. Pont fordítva, mint Budapesten, ahol a hegyekbe a gazdagok költöznek. Persze ezek kopár, szilás hegyek, nem szép zöldek, mint Budán.
Az említett hegyekről itt egy kép, bár sajnos nagyon távoli:
